English (United Kingdom)
BETA MNF / Magyar Filmunió - Budapest 1365 Pf. 748. - Hungary - Phone: +36 1 461 1320
filmunio
fb-furss

A londoni férfi

E-mail Nyomtatás
Tarr Béla rendező és Téni Gábor producer sajtóközleménye a A londoni férfi című nemzetközi koprodukció helyzetéről

"Folytatódhat Tarr Béla filmjének forgatása
Bozóki András kulturális miniszter kezdeményezésére a magyar és a francia kormány közös támogatásának eredményeként március közepétől folytatódhat Tarr Béla filmrendező A londoni férfi  című filmjének tavaly félbemaradt forgatása."
NKÖM Sajtóiroda, Budapest, 2006. február 7.



Kedves Barátaink,

Ezennel kísérletet teszünk arra, hogy összefoglaljuk a számotokra mindazt, ami A londoni férfi forgatásának megszakadása óta történt és tájékoztassunk titeket arról, hogy mi a produkció aktuális helyzete a mai napon.
Mint azt mindannyian pontosan tudjuk, ezt a filmet francia-német és magyar koprodukcióban készítjük, több európai kulturális alapítvány, az ARTE és az Eurimages támogatásával.
A film koprodukciós szerződésének mellékleteként szereplő cash-flow terv részletesen szabályozta, hogy melyik fél mikor és milyen módon teljesíti a kötelezettségeit.
Ebből a dokumentumból világosan kiderül, hogy a magyar oldali finanszírozások cash-flow-ját a T.T.Filmműhely garantálja, a francia, német  tételek banki hitelezését pedig Humbert Balsan vállalta a párizsi Coficiné Bankon keresztül.
Ilyen kondíciók között fogtunk a film előkészítő munkálataiba. Tavaly januárban elkezdődött a 2 millió eurót felemésztő díszlet felépítése, a stáb, a felszerelések és a színészek kiköltözése a korzikai Bastiára.
Két nappal a tervezett első forgatási nap előtt ért minket a drámai hír: Humbert Balsan meghalt!
Ebben a sokkos helyzetben a forgatás megkezdését kénytelenek voltunk elcsúsztatni, végül koproducereinkkel egyetértésben, támogatóink hathatós segítségével (az ARTE és az Eurimages közvetlen beavatkozásával) megkezdtük a forgatást, annak ellenére, hogy a francia oldali cash-flow leállt, a Coficiné Bank befagyasztotta a kifizetéseket.
Ebben a vákuum helyzetben kilenc napot tudtunk forgatni úgy, hogy a T.T.Filmműhely átfinanszírozott a francia oldalra.
Ezután a korzikai alvállalkozó a Tanit – aki szerződéses viszonyban Humbert Balsannal volt – a kifizetések megszűnése miatt abbahagyta a munkát, felbontotta a szerződését és minket közjegyzői határozatban kötelezett a díszlet elbontására és a forgatás helyszínének elhagyására.
Miután nyilvánvaló volt, hogy az Ognon Pictures ügyvezetői és ügyvédje a továbbiakban nem kívánnak a produkcióval foglalkozni – a legcinikusabb módon sorsára hagyták a stábot, a színészeket, a felszereléseket és a koprodukciós partnereiket – mi akkor Bastiára hívtuk a Mezzanine Film képviselőit, akik ott ebben a rendkívüli helyzetben a filmes szolidaritás szép példájával szolgálva, egy Memo Dealben kötelezték el magukat a film folytatására.
Az együttérzés számtalan formájával találkoztunk ez időben, nemzetközi és nemzeti filmes szervezetek nyilvánították ki szolidaritásukat, ami megerősített minket abban az elhatározásunkban, hogy a filmet befejezzük!
A forgatás megszakítását követő káosz elültével, a zavaros és szenzációhajhász újságcikkek elhallgatásával, végre feltápászkodhattunk, és újra elkezdtünk dolgozni.
Német partnereink biztosítottak minket arról, hogy ők továbbra is koproducereink és készek a további együttműködésre.
A két fő francia támogatónk, az ARTE és a CNC (a Francia Nemzeti Filmközpont) levélben illetve e-mail-ben jelezték, hogy támogatásukra továbbra is számíthatunk.
Az MMKA és a magyar kulturális Miniszter ígéretet tett, hogy ők is támogatják a produkciót, amennyiben annak biztonságos befejezése garantált.
Ezen elhatározások és biztosítékok birtokában, júliusban új koprodukciós szerződés született melyet francia partnerként a Mezzanine Film írt alá.
Kidolgoztunk egy olyan befejezési költségvetést, amely egy olyan kompromisszumos forgatási terven alapult, amelyben – az eredeti elképzelésektől eltérően – a forgatás egynegyede nem Korzikán, hanem valahol itt, Kelet-Európában történne. Ezzel sikerült kb. 700.000.- euróval csökkentenünk a költségeket és szinkronba hoznunk az elvben rendelkezésünkre álló finanszírozással.
A nyári holtszezon idején az újraszervezés rendkívül lelassult, de ügyvédeink, a Hogan&Hartson párizsi és budapesti irodája megkezdte a produkció jogi helyzetének tisztázását.
Ebben a folyamatban az derült ki, hogy Humbert Balsan cégének, az Ognon Picturesnek kb. 13 millió eurós adóssága van és ennek az adósságcsomagnak része a mi filmünk is, ráadásul számunkra ismeretlen hányadban. Az Ognon soha, semmilyen módon nem számolt el és semmilyen tájékoztatást nem adott a koproducerek felé. Az Ognon – a koproducerek tudta és megkérdezése nélkül – elzálogosította a film összes jogát a Coficiné javára, ideértve még azokat a szerződéseket is amelyeket nem is ő kötött.
Ezt a zálogszerződést a párizsi bíróság bejegyezte!
Ebben a jogilag leláncolt helyzetben számunkra két út adódott, peres úton harcolni igazságunkért, így visszaszerezni jogainkat, vagy pedig peren kívüli egyezségre jutni az azóta csődvédelmet kért Ognon csődbiztosával.
Mi, felülemelkedve minden erkölcsi felháborodásunkon, végül az utóbbi utat választottuk.
Ügyvédeink útján tárgyalást kezdeményeztünk a Coficinével, mint az Ognon legnagyobb hitelezőjével és a zálogszerződés kedvezményezettjével.
Mindeközben a Mezzanine Film arra az álláspontra jutott, hogy ők egy kisebb méretű, kevésbé megterhelt produkciót képzelnének el, így a koprodukciós szerződésben megjelölt szeptember 5-ei felülvizsgálati és véglegesítési időpontban, közös elhatározással elváltunk egymástól.
Így a Coficinével való párizsi tárgyaláson már új és immár végleges francia partnerünkkel, Paul Saadounnal (13 Production) az oldalunkon vettünk részt.
A Coficiné rendkívül nagy örömmel fogadta Paul Saadoun belépését és a film befejezése mellett kötelezte el magát.
Hát itt tartunk most, az Ognonnal és a Coficinével a megállapodás megtörtént, az aláírt szerződést benyújtottuk a párizsi bíróságra és a filmet a múlt terhétől megszabadítva, hamarosan megkezdjük.
Őszintén reméljük, hogy ennek a pokoljárásnak, megaláztatásnak vége,  végül leolthatjuk a fényt a vetítőteremben és végre megnézhetjük, hogy mivégre is volt ez az egész.
Mert az a félórányi anyag, ami eddig ebből a filmből készen van mindannyiunkat büszkeséggel tölt el!

Budapest, 2006. február 6.

Tarr Béla
rendező

Téni Gábor
producer