English (United Kingdom)
BETA MNF / Magyar Filmunió - Budapest 1365 Pf. 748. - Hungary - Phone: +36 1 461 1320
filmunio
fb-furss

FÖVENYÓRA - Tolnai Szabolcs rendezői díjas

E-mail Nyomtatás
Újvidéken július 10-én a díjkiosztással véget ért az első szerb nemzeti filmfesztivál. A legjobb rendezésért Tolnai Szabolcsot díjazták a FÖVENYÓRA című filmjéért.
"Az egész gyakorlatilag olyan, mint az élet egy kiszáradt tenger fenekén, a Pannon-tenger fenekén, ahol mi is élünk." (Tolnai Szabolcs)
 
Fényes, vörös szőnyeges megnyitó után hasonló körülmények várták az első Szerbiai Nemzeti Filmszemle zárórendezvényének vendégeit a Szerb Nemzeti Színházban vasárnap este, ahol a fesztivál zsűrije által odaítélt díjakat is átadták.
 
A legjobb rendezésért járó díjat Tolnai Szabolcs, szabadkai filmrendező Fövenyóra című alkotása érdemelte ki. A film Danilo Kiš Koraibánat, a Kert, hamu és a Fövenyóra családi trilógiája alapján készült, és a januárban befejeződött forgatás, majd a hosszas utómunkálatok után ezen a fesztiválon volt a világpremierje.
 
 
ÉLET A KISZÁRADT TENGERFENÉKEN
A Fövenyóra világpremierje kapcsán kérdeztük az alkotót, Tolnai Szabolcs filmrendezőt az újvidéki filmfesztiválon
 
A sok viszontagság után leforgatott, és a különböző okok miatt hosszadalmas utómunkálatok után csütörtökön az újvidéki filmszemlén bemutatták Tolnai Szabolcs Fövenyóra című filmjét. A film világpremierje kapcsán beszélgettünk az alkotóval.
 
A filmnek ez az ősbemutatója. A fesztivál pedig, amelyen először került közönség elé, első ízben kerül megszervezésre. Mit gondol, mennyire befolyásolják ezek a tények a film megítélését szakmai körökben?
- Nagyon boldog vagyok, hogy Újvidékén szervezték meg ezt a fesztivál. Azért, mert újvidéki vagyok, itt nőttem fel; de azért is, mert a film története is jórészt Újvidékről szól. Akkor a legboldogabb az ember, amikor az otthoni közönségnek, a saját környezetében mutathatja be azt, amin dolgozott. Nagyon örülök, hogy megadatott az a lehetőség, hogy itt mutathassam be a filmet először, mert ezt a fesztivált óriási figyelemmel kísérik. Így sokkal nagyobb visszhangja van, sokkal több ember látja, és sokkal többen beszélnek róla.
Mint tudjuk, a film egy családi trilógia (a Korai bánat, a Kert, hamu és a Fövenyóra) alapján készült. Miért épp a Fövenyóra lett a címe a filmnek? És mit jelent ez az Ön számára?
- Azért választottam a Fövenyórát címnek, mert ez kifejezi a mű ars poeticáját. Az egész gyakorlatilag olyan, mint az élet egy kiszáradt tenger fenekén, a Pannon-tenger fenekén, ahol mi is élünk. Olyan, mintha a homok, ez a finom por belepte volna ezeket a berozsdásodott dolgokat. Ez magának Danilo Kišnek is az ars poeticája volt, és a főszereplőnek is őt tettem meg. Másrészt mivel párhuzamos történetekről van szó, a 40-es évek és 70-es évek második felében játszódó eseményekről, az idő is nagyon fontos szerepet játszik. Ezért az óra.
Tehát a tenger, föveny, az óra és az idő. Így számomra egyértelmű volt, hogy ezt válasszam a film címének is.
A legnehezebb mégis az volt, hogy az adaptáció méltó legyen e három komoly műhöz. Danilo Kiš egyébként is érzékeny téma, mert nagyon sokan magukénak érzik, érzékenyek rá. Mondták is: „Ne nyúlj Danilo Kišhez! Nem szabad hozzányúlni”, de számomra ez jelentett nagy kihívást, és az, hogy méltóan és hitelesen adjam vissza ezt a történetet.
Mint mondta, óva intették a Kiš-adaptációtól, mégis az ő művéből forgatott. Miért?
- Nagyra becsülöm Danilo Kišt mint írót, mint gondolkodót, mint a környezetünkben élt alkotót, aki azt gondolom, hogy a kisebbségi sors anatómiáját próbálta megírni ebben a trilógiájában. Azt gondolom, hogy a többszörösen kisebbségi sors ránk is ugyanúgy vonatkozik, és hogy teljesen mindegy, hogy melyik területről van szó, a kisebbség az egész világban mindig kisebbség. Igazából arról van szó, hogy a kisebbségi sors az mindig közös, és ez az ember nagyon komoly dolgokat mondott erről.
A filmben a főszereplők mellett rengeteg epizódszereplő játszik. Ezeket a szereplőket mind az irodalmi művekből kölcsönözte, vagy vannak teljesen kitalált karakterek is?
- Kiš egész sor kis szereplőt vonultat fel a művében. Sokukra korabeli dokumentumok alapján rá lehet találni. Vannak olyan szereplők, akikről Danilo Kiš rengeteg rövid történetet írt. Néhány figuráról pedig csak egy mondatot. Sorsok egy mondatban leírva. Ezekből kellett nekem kihámoznom egy történetet. Egy-egy mondathoz, egy figurához történetet írni. Megpróbáltam úgy hozzányúlni, hogy ha találtam egy mondatot valakiről, akkor kutattam, kerestem addig, amíg megtaláltam a megfelelőjét. Próbáltam úgy megírni, hogy megállja a helyét, mert mégis létező emberekről szól.
Ez a kutatómunka csak irodalmi művekre korlátozódott?
- Nem, Mindenre kiterjedt, irodalmi művek kutatására, kortársakkal való beszélgetésre. Olyan dolgokat sikerült felkutatnom, ami magának Kišnek nem sikerült. Megtaláltam azt a családot, amellyel ők Újvidéken együtt éltek. Ők emlékeztek rá, de az író őket sosem találta meg, pedig ő kutatott a gyerekkora után, a nyomok után.
Tervezi-e még egyszer a közeljövőben megragadni ezt a témát, az eddigi kutatásai alapján, és mi lesz a film következő állomása?
- Nem, szeretném lezárni ezt a történetet. Azt gondolom, hogy ezt befejeztem, és szeretnék más felé fordulni. De egyelőre pihenni szeretnék néhány hónapot.
 
BERETKA Sándor – Magyar Szó