A szerencsejáték évszázadok óta kiváló alapanyagot nyújt írók, festők és filmkészítők számára egyaránt, hogy az emberi természet összetettségét vizsgálják. A gazdag filmes hagyományairól ismert Magyarország sem kivétel. A szerencsejáték történeteket több filmbe is beleépítették a magyar filmkészítők, változatos és provokatív látványt nyújtva, amely lebilincselte a közönséget és a kritikusokat egyaránt. Ebben a blogbejegyzésben áttekintjük a szerencsejáték motívuma történetét a magyar filmben, megvizsgáljuk, hogy a narratíva milyen hatással van a filmekre.
A magyar film korai időszaka és a szerencsejáték történetek
A 20. század a magyar film születésének időszaka volt, amikor számos filmszerző sajátos stílust alakított ki. A magyar filmkészítők, akárcsak korabeli kollégáik, gyorsan felismerték a szerencsejáték drámai narratívában rejlő lehetőségeket. A szerencsejáték történetek lehetővé tették a különböző témák, mint a kísértés, a kockázatvállalás, a hűség és a csalás feldolgozását. Az egyik jelentős példa erre Balogh Béla 1939-es filmje, a Pénz áll a házhoz, amelyben egy szerencsejátékra megszállott férfi bűnözésbe és átverésekbe keveredik. Ebben a filmben a szerencsejáték motívum rávilágít a főhős kapzsiságára és intelemként szolgál a vagyon és a hatalom iránti egészségtelen megszállottság ellen.
A kommunista korszak és a szerencsejáték a filmekben
Az azt követő évtizedek, különösen az 1950-es és 1960-as évek, az állami cenzúra árnyékában zajló filmgyártás jellemzői voltak. Ennek ellenére a magyar filmkészítők módját találták annak, hogy a szerencsejátékot beépítsék történeteikbe. Így a szerencsejáték időtálló témáját akkori művekben cenzúrázás elkerülésére és vitatható témák, mint például az osztályharc és erkölcsi romlottság feldolgozására használták.
Az 1956-ban készült, de csak 1985-ben bemutatott Az eltüsszentett birodalom című film Banovich Tamás rendezésében egy mesefilm, amelyben a zsarnoki királlyal szemben egy bátor juhász komoly kockázatot vállal: szembeszegül a királlyal. A film önmagában nem a szerencsejátékról szól, de a készítés története is izgalmas: a filmet betiltották, a rendező pedig egy időre mellőzött személy volt, sőt a BM veszélyes elemként tartotta számon.
A posztkommunista időszak és a témák bősége
Az 1990-es és 2000-es években, amikor állami cenzúra csökkent, a magyar filmgyártásban kreativitás és kísérletezés vette át a főszerepet. A szerencsejáték történetek beépítése továbbra is gyakori volt, lehetővé téve a filmkészítők számára, hogy mélyebben vizsgálják az emberi lélek és a modern élet bonyolultságát.
A 2005-ös Dealer című film, melyet Benedek Fliegauf rendezett, a drogkereskedő életét mutatja be, aki szerencsejátékban talál vigaszt, miközben egyre nő a rá nehezedő nyomás és belső konfliktus. Ez az éleslátó dráma bemutatja a függőség mérgező vonzását, használva a szerencsejátékot annak bemutatására, hogy a drogkereskedelem és maga a szerencsejáték között milyen párhuzamok vannak.
A Vágvölgyi B. András rendezésében készült 2010-es Kolorádó Kid című filmben a szerencsejáték a cselekmény egyik mozgatórugója lesz. Kreuzer Béla a lovin jelentős pénzhez jut, és szórakozni meg. Ugyanakkor a titkosrendőrség már a nyomában van, de a nem csalással szerzett pénz miatt, hanem mert részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben. Innentől pedig a szerencsejáték motívuma is változik, a film pedig történelmi irányt vesz.
Befejezés
A magyar film korai időszakától napjainkig a szerencsejátéknak központi szerepe volt a kulturális táj formálásában. A szerencsejátékot beépítve a különböző filmekbe, a magyar filmkészítők sikerrel foglalkoztak az emberi tapasztalatok átfogó témáival, miközben lebilincselő és megkapó történetekkel kápráztatták el a közönséget.
